Weisz Fannit nem kell bemutatnom honlapom olvasóinak. A sikeres modell, Magyarország siket szépségkirálynője, aki jelnyelven énekelt a Megasztárban, és akit nemrégiben hazánk civil hősének választottak, ismét elvarázsolta az embereket, ezúttal Veszprémben. Egy hónappal ezelőtt elvittem magammal Fannit egy Bajnokok Ligája mérkőzésre. Szurkolótársam nem hallotta, de saját bevallása szerint minden rezdülését érezte, értette és élvezte a Veszprém - Eperjes csatának.
Valahogy így érezhetnek fogyatékkal élő embertársaink. Amit Weisz Fanni most, a Veszprém - Szeged szuperrangadó előtt tett, az nekik, értük is szólt. Egy előre legyártott mezben, Fanni 18-as felirattal a hátán, hatalmas hangorkán és vastaps közepette lépett be az ifjú hölgy a felsorakozott csapatok és játékvezetők közé, az Aréna kezdőkörébe. Zúgott a taps, amiből Ő nem hallott, nem hallhatott semmit.
Ekkor kértem meg a szurkolókat, hogy néma, méltóságteljes csendben emeljék fel a kezüket a fejük mellé, és nyitott tenyerüket rázva fejezzék ki szimpátiájukat Fanni, és rajta keresztül minden fogyatékkal elő embertársunk felé. Kértem őket, kértem a csodálatos veszprémi közönséget, hogy a kezdődobás után szóljon a jeltaps nekik, és szóljon mindannyiuknak.
Fanni kecses, könnyed és gyönyörű volt, mint mindig. A kezdődobás után pedig megtörtént a csoda. Együtt rázta tenyerét a szurkoló a játékossal, a mesteredző a bírókkal. Több mint ötezren tapsoltak, teljes csendben. Felemelő, leírhatatlan érzés volt látni a szolidaritásnak ezt a gyönyörű szimbólumát. Könnyek gördültek le az arcokon… hiszem, hogy azok az emberek, akik ebben részt vettek, soha többé nem állnak mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyekre, segítik vak, siket vagy más fogyatékkal élő embertársainkat.
Hatalmas köszönet a veszprémi klubnak, különösen Hajnal Csabának és Hunyadfalvy Ákosnak. Nagy köszönet a játékosoknak, edzőknek, játékvezetőknek, akik partnerek voltak ebben az egészben. És ezernyi, mit ezernyi, ötezernyi köszönet a szurkolóknak, akik ismét - immár sokadszor - bizonyították csodálatos emberségüket.
A legnagyobb köszönet azonban Weisz Fannit illeti. Azt a lányt, aki mindig mosolyog, aki nem panaszkodik, nem sír. Felülemelkedett azokon a hátrányokon, amik őt eddig érték, mindazon, amiben őt hátráltatja az, hogy nem hall… Fanni újra csodát tett. Álljon itt az a néhány sor, amit a kezdődobás után egy papírra leírt:
„Soha életemben nem éltem még át ilyen nagyszerű érzést, minden sérült embertársam nevében köszönöm, hogy itt lehettem.”
Záró soraim nem lehetnek mások: büszke vagyok Rád, Weisz Fanni! Büszke arra, amit képviselsz! Büszke arra, amit fogyatékkal élő embertársaidért teszel!
Kérem, írja meg Ön is véleményét! Köszönöm.
Kapcsolódó cikkek:
Weisz Fanni mindenkit elvarázsolt
Boldog új évet kívánok, egy csodálatos lánnyal!
Álomsziget az interneten egy hétig
Ajánló:
