Dél tájban már egyre többen gyülekeztek a nosztalgiavonat indulási helyén, a budapesti Nyugati pályaudvaron. Az emberek többsége az esti koncertre utazott Pécsre, de voltak, akiknek Villány, és egy kiadós borkóstoló volt a végállomásuk (már induláskor megtippeltem, hogy hazafelé fergeteges lehet majd a hangulat, amikor az örömittas és az enyhén ittas emberek elvegyülnek egymással. Tippem bejött).
Csuda jármű ez a nosztalgiavonat. Díszes párnák, ódivatú fülkék, korhű ruhába öltözött kalauz, a bárzongorista, minden a múltra, a régmúltra emlékeztette a modern kor utazóját. Az állomásokon fényképezővel felszerelkezett vonatrajongók várták a nosztalgiavonatot, amely pár órával később három hatalmas kürtszóval érkezett meg Európa Kulturális Fővárosába.
Rohannom kellet, hiszen az esti koncert iránt hatalmas volt a médiaérdeklődés is. Pécs legújabb szállodájának különterme zsúfolásig megtelt a kollégákkal. Villogtak a vakuk, amikor Gorannal beléptünk, ekkora sajtótumultus talán még a kultúr évad egyetlen rendezvényét sem kísérte. Záporoztak a kérdések, Goran pedig türelmesen, udvariasan és humorosan adta a válaszokat. Utolsó mondata pedig nagyon szépre sikeredett:
- A zene egy olyan csoda, amit az Isten itt hagyott nekünk a Földön - mondta.
Hogy milyen a Mester élőben? Közvetlen és érdeklődő. Lenyűgözte Pécs vendégszeretete és egy csomó olyan dolgot kérdezett, amiből érződött az őszinte érdeklődés. És volt ennek az egésznek egy különös szimbolikája is. Ezt a Szarajevóban, szerb és horvát szülők vegyes házasságából született embert a Pécsi Szerb Önkormányzat hívta meg, magyar emberek várták, többnyire cigányzenét játszott, egy boszniai muzulmán tolmácsolt neki a sajtótájékoztatón és egy magyarországi horvát volt a házigazdája. Igazi multikulti, nem?
Pár órával később… A székesegyház előtti tér zsúfolásig telt emberekkel. Különféle nemzetek zászlói lengedeztek. Közben elsötétített autójával megérkezett Goran Bregovic, akivel alig tudtuk megtenni az alig több, mint ötven métert, annyian akartak a közelébe férkőzni.
Csodálatos volt a színpadról köszönteni az embereket. Most éreztem a leginkább: városom méltóképpen képviseli hazámat és nemzetemet Európában és a világban. Amikor elhalkultak a fények és az est házigazdájaként angolul, oroszul, horvátul és magyarul bejelentettem, hogy a színpadon Goran Bregovic, fülsiketítő tombolásba kezdett az ezerfejű publikum. Ami utána jött? Több mint kétórányi önfeledt szórakozás, tánc és buli. Pécs a legjobb arcát mutatta: méltó házigazdája volt Európának, és a világsztár zenekarának is. Akik lenyűgöző produkciót mutattak be. Energiát adtak, igazi fesztivált varázsoltak a térre úgy, hogy mégis mívesen bántak a balkáni zenével, amelyet közelebb hoztak a közönséghez. A végén hatalmasat durrant Kalasnyikov, azaz Bregovic egyik legismertebb slágere. Fergeteges, megismételhetetlen este volt…
Hazafelé a nosztalgiavonaton mindenki Goran Bregovicsról és Pécsről beszélt. Szívem legnagyobb gyönyörűségére. Lehet, hogy már mondtam, nem baj, mondom még egyszer, százszor és ezerszer: SZERELMES VAGYOK BELÉD, PÉCS!!!
Nézze meg az Aktív videóját, a képeket, Goran Bregovic talán legszebb nótáját, és jöjjön el hozzánk, Pécsre, Európa Kulturális Fővárosába!
Fotók:
Goran Bregovic koncertje a pécsi Dóm téren
Élményvonat házigazdája volt Vujity Tvrtko - 1.
Élményvonat házigazdája volt Vujity Tvrtko - 2.
Pécsi séta Tvrtkóval
Kapcsolódó cikk:
Tvrtko is dalra fakadt az élményvonaton
Szavazzon!
Tetszik Önnek a pokoli.hu?
Ajánló:
Találkozzon Tvrtkóval!